ISKOLÁNKRÓL
Iskolaátadó ünnepség
2018. december 07.
Köszönetünk hangja szól:
azokhoz, akik támogatták kérő szavunk,
azokhoz, akik támogatták, hogy sikerüljön anyagi forráshoz jutni,
azokhoz, akik elvégezték a nagy munkát,
azokhoz, akik azon fáradoztak, hogy újra lakható legyen az iskolánk,
...és nem utolsó sorban azokhoz,
akik ezt kibírták...
Iskolánk szép példája a Szerencsi Tankerület Központ és a helybéli Önkormányzat
összefogásának, együttműködésének,
amit ez alkalommal külön is szeretnék megköszönni:
Szabó Árpád tankerületi Tankerületi igazgató Úrnak és
Rakaczki Zoltán Polgármester Úrnak.
Kevés iskola büszkélkedhet azzal,
hogy a Tankerületi Központtól és az Önkormányzattól
egyaránt kap támogatást a fejlődéshez.
Köszönjük!
Forró története
A község nevének eredete ismeretlen, keletkezésének időpontjáról nincsenek bizonyító adatok, azonban a község határában talált bronzkori tárgyak arra utalnak, hogy már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. Az első fennmaradt oklevelet 1246-ban adták ki, amely Villa Forrow néven említi a települést. Neve évszázadok során több formában is szerepel a leírásokban, a századok évei nem tűntek el nyomtalanul. Az itt élő emberek életében voltak jó és bizony ínséges időszakok is. Feldúlták a császári csapatok, szemet vetettek rá a törökök, s volt Kassa város birtoka. Eleinte, mint várföld szerepelt, volt megyeszékhely, 1319-ben vámszedőhely. A 18. század közepétől a gazdasági fellendülés lehetővé tette a falu mezővárosi rangra emelését. A legrégebbi épülete a templom, jelentős volt az egyház szerepe a város életében, különösen kiemelkedő az ifjúság nevelésében végzett tevékenysége. Több évszázadon át tartotta fenn az iskolát, a 20. század elejéig.
Csárdája fontos része volt a Buda-Kassa postajárat állomáshálózatának, amelyet Mária Terézia engedélyezett 1776-ban átépíttetni, ugyanis az eredeti faépület volt. A késői barokk stílusú épület ma múzeum és az ÁMK községi könyvtára. Jeles vendégei voltak: Kazinczy Ferenc, Towson angol utazó, I. Sándor orosz cár.
1902-ben megtörténik az iskola államosítása. 1905-ben felépül az új állami iskola három tanteremmel és három szolgálati lakással.
Ma konyha, ebédlő, iskolai könyvtár, korszerű informatikai laboratórium és szolgálati lakás.
Kistérségünk jellemzői
Intézményünk B-A-Z. megye abaúji részén, a Hernád völgyében fekszik. A 3 főút által kettészelt település viszonylag jó infrastruktúrával rendelkezik: gáz, szennyvízhálózat, telefon, kábeltévé, benzinkút, autószerviz, tejfeldolgozó üzemel. Ugyanakkor az egyre növekvő társadalmi egyenlőtlenség feszültségként van jelen. A létminimum szintjén vagy alatta élő családoknak önerőből kevés esélyük van a felzárkózásra.
A mai időszakban végrehajtott térségi-gazdasági-népességi analízis kifejezetten elszegényedő és veszélyeztetett térséggé minősíti lakóhelyünket.
A térség teljes egészére jellemző a nagyfokú elvándorlás, az elöregedés és elszegényedés, valamint a munkanélküliség. Szociális elemként említeni kell a térség népesség-eltolódásának arányát a cigány lakosság felé, - körükben a munkanélküliség meghaladja a 60 %-ot. Iskolánk tanulóinak is több mint 2/3-a cigány származású.
E térség szerény gazdasági és gazdálkodási, még szerényebb szociális körülményei közül kikerülő tanulók a neveltjeink.
Úgy gondoljuk, hogy ilyen méretű hátránnyal szinte képtelenség lesz tanulóink későbbi elhelyezkedése. Az egyébként is nehézsorsú gyerekek a munka világában sem tudják megállni a helyüket, sőt helyzetük egyre csak kilátástalanabbá válhat, ha nem biztosítjuk számukra legalább a lehetőséget a fejlődésre.
1959-ben kerül átadásra a négy tantermes iskolarész, amely később még egy teremmel bővül.
Jelentős volumenű beruházással 1984-ben megépült a szintes, nyolctantermes iskola.
A háromgenerációs épületrendszert 1986-ban kiegészíti a korszerű kivitelezésű, méreteiben is imponáló tornaterem.
Az udvaron elkészült az aszfaltozott, villanyvilágítással ellátott kézilabdapálya, a szabad területek parkosítottak.
Évtizedeken át Általános Iskola, 1985-tõl, Általános Művelődési Központ volt az intézmény neve. Iskolánk életében is sokszor felvetődött a névválasztás gondolata. Sok-sok gondolkodás után jutottunk arra a közös nevezőre, hogy legyen egy olyan író a névadó, aki szerette a gyermekeket, akinek műveit szeretettel olvassák a gyerekek, aki életében "lámpás" volt. Így esett a választás Gárdonyi Géza nevére, hiszen az õ hitvallása volt:
"A könyv szeretet ad és szeretetre tanít!"
1993. június 4-én színvonalas iskolai ünnepély keretében megtörtént a névadás. 1998-ig Gárdonyi Géza Általános Iskola.
1999-tõl bővül a név a Művészeti Alapiskolával (dráma, tánc, zene, festészet várja a tanulókat).
Iskolánk jelvénye
Bevezető gondolatok
Szeretném röviden bemutatni, hogy a forrói ÁMK Gárdonyi Géza Általános és Művészeti Alapiskolában mit teszünk annak érdekében, hogy tanulóink eséllyel induljanak a különböző iskolafokozatok, majd a munka világa felé.
Néhány bevezető gondolatot arról, hogy hol, kikkel és hogyan dolgozunk.
A forrói ÁMK, az Általános Iskola, a Művelődési Ház és a községi Közművelődési Könyvtár integrációjával jött létre, majd 1999-től az alapfokú művészeti alapiskola tanszakaival lett teljessé.
A Gárdonyi Géza Általános és Művészeti Alapiskola a község egyetlen iskolája 1-8 évfolyamon 298 tanulóval és 27 pedagógussal; önálló, önkormányzati fenntartású iskolaként működik.
Művészeti Alapiskolánk a következő tanszakokkal működik:
Zene tanszak, ahol zongora, klarinét és furulya oktatás folyik
Színjáték tanszak
Festészet tanszak
Tánc tanszakunkon a néptánc és társastánc oktatás folyik.
Tanulóink 78 %-a nagy lelkesedéssel vesz részt a művészeti alapiskola foglalkozásain.
Számítógéppel segített oktatás
Tudjuk, hogy az általános iskolában szerzett ismeretek döntően meghatározzák a gyermekek érdeklődési körét, ambícióit és képességeit. Erre építve az ismeretszerzés örömét és motivációját kívántuk erősíteni a számítástechnika segítségével. Bízunk abban, hogy érdeklődésüket felkeltve és az önálló ismeretszerzés lehetőségét biztosítva képesek lesznek jobb eredményt elérni, továbbtanulni, elhelyezkedni.
Tanulóink számára Forró község Önkormányzata évek óta tankönyveket, füzeteket, tanszereket biztosít térítésmentesen tanévkezdéskor. Hátrányos helyzetű tanulóink így rendelkeznek a tanuláshoz szükséges tanfelszereléssel.
Gyermekeink zöme – az elenyésző kivételtől eltekintve azonban – csak az iskolában jut hozzá a számítógépekhez, így szinte behozhatatlan hátrányba kerül azokkal a kortársaival szemben, akiknek otthon is van számítógépe. Ezért elsődleges feladatnak tekintettük számítógépparkunk bővítését, és az IKT eszközök használatát tanítási órákon.
Tudott dolog, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás szükségszerű intézkedéseket követel. Kitörési pontokat kell keresnünk. Ez nemcsak tantárgyi, de nevelési, oktatási interdiszciplina. Amikor olyan fogalmakat kell tudatosítanunk, mint az „élethosszig való tanulás”, felértékelődik a tudás, a sokoldalú ismeretszerzés szerepe, a világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.
Iskolánk minden elhivatott pedagógusa és dolgozója azon fáradozik, hogy alapszolgáltatásainkat egyre eredményesebben teljesítsük, megfelelve az iskolafenntartók és az iskolahasználók elvárásainak. Intézményünk Pedagógiai Programjában és a mindennapjainkban is nagy súlyt helyezünk a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének megteremtésére; az iskolai tanulásban hátrányt szenvedő, leszakadó fiatalok tanulmányi előmenetelének figyelemmel kísérésére, felzárkóztatásukra és a továbbtanulásra való felkészítésükre.
OECD II. Roma Oktatási Informatikai Projekt
2003-ban nagy örömmel értesültünk arról, hogy iskolánk is részese lett a 10 iskolából álló Roma Oktatási Informatikai Projektnek. A projekt 2003/2004 és a 2004/2005-ös tanévekben a szociálisan hátrányos helyzetű, és tanulási problémákkal küzdő tanulóknak informatikai eszközökkel támogatott, esélyegyenlőséget elősegítő fejlesztő programot kínált. A program az OECD II. Informatikai projektje (Esélyegyenlőség) keretében az Oktatási Minisztérium támogatásával, az ELTE TTK UNESCO Információtechnológiai Pedagógiai Központ és Oktatástechnikai Csoport koordinálásával, a B-A-Z. megyei Önkormányzat, mint megyei kutatásirányító partner közreműködésével zajlott. A munkába a Miskolc városi és a megyei pedagógiai intézetek vezető munkatársai is bekapcsolódtak. A kutatás vezetője dr. Kárpáti Andrea, a neveléstudomány akadémiai doktora, a Borsod megyei team vezetője pedig Kormos Dénes alelnök úr volt.
A kutatással azt kívántuk bizonyítani, hogy az esélyegyenlőség megteremtésének a számítógépes kultúra minden egyéb, eddig kipróbált pedagógiai stratégiánál hatékonyabb eszköze lehet.
Célunk volt:
- Oktatási módszerek kidolgozása, amelyek a számítógéppel segített tanítás és tanulás eszközeivel hatásosan fejlesztik a szociális hátrányokkal küszködő tanulók és roma fiatalok önálló tanulási képességeit, kognitív, logikai képességeit, kifejezőkészségét és az informatikai eszközök használatával kapcsolatos kommunikációs kompetenciáit.
- Olyan készségek, jártasságok kialakítása, amely az egész életen át történő tanulás képességét biztosítja. Képesek legyenek tanulóink a különböző forrásokból szerzett tudáselemek integrációjára, majdan önszervező tanulási folyamat megtervezésére.
- Olyan szakmai – szellemi megújulás elérése, mely eredményeként tanulóink felkészülnek az élethosszig tartó tanulásra, tanulási életútjukat nyomon tudjuk követni, és segítjük munkaerő-piaci esélyeiket.
- Az Információs és Kommunikációs Technológiák komplex eszközrendszerének fogadására alkalmas intézményi és pedagógiai környezet létrehozása.
- A pedagógusok többszintű informatikai képzettsége, ami lehetővé teszi, hogy egymást módszertanilag segítsék, támogassák.
- Megvizsgálni, és választ kapni arra a kérdésre, hogy „Hogyan segíti az IKT a leggyengébb tanulók tanulási esélyeit?”
- Az IKT alkalmazásával a tanulói figyelem fenntartása, az érdeklődés felkeltése, az ismeretek megszerzése iránti igény kialakítása.
- Az iskolai tanulásban hátrányt szenvedő, leszakadó fiatalok informatikai eszközökkel segített oktatásának tematikus felépítése.
Az előkészítő megbeszélések után Kárpáti Andreától átvett lelkesedéssel számoltunk be kollégáinknak, és ilyen lelkesedéssel ismertettük az akkor még hatodik osztályos szülőkkel a program lényegét. A szülőkben partnerre találtunk, bár sokukban kérdésként felmerült problémaként az otthoni számítógép hiánya. Akkor ígéretet tettünk a számítástechnika terem délutáni használatára, ahol a gyerekek gyakorolhatnak. Kollégáim zöme az új ismeret iránt nyitott, fogékony, pedagógiai módszerein változtatni kívánó pedagógus, így matematika, magyar, kémia és informatika órákon vállaltuk az IKT eszközök használatát. Tettük ezt azért, hogy hatékonyabbá tegyük az ismeretszerzést, segítsük tanulóinkat képességeik kibontakoztatásában, ezáltal örömteli légkört teremtve a tanuláshoz.
Kollégáim felkészültsége különböző szintű volt. A magyar szakos tanárok addig csak távolról láttak számítógépet, így az ő feladatuk volt a legnehezebb. A gyerekekkel együtt tanulták a számítógép kezelését, ezért számukra is újdonság volt a magyar órák ily módon történő megtartása. Igazgatóhelyettes kolléganőm már aktívan használta a számítógépet a hivatali teendők során, oktatásinformatikus kollégámmal pedig a számítógép ismerőjeként kezdtük meg munkánkat.
Alapelvünk, hogy az iskola az életre nevel, de az iskolának is alkalmazkodni kell az élet változásaihoz.
A nyár folyamán mentoraink ismertették a ránk váró feladatokat, a konzultációk alkalmával újabb ötleteket és biztatást kaptunk munkánkhoz. A tőlük kapott szakmai és módszertani segítség, a szoftverek, segédanyagok hasznosnak, jól használhatónak bizonyultak.
A tanév megkezdése után kaptunk 1-1 számítógépet az érintett osztályokba. Az osztálytermi gépek tanítás előtt és tanítás után hozzáférhetők. A tanulók maguk készítik el ma is a géphasználat ütemtervét.
A kémia és az IKT eszközök
Jómagam kémia szakosként vettem részt a programban. Mindenki által közismert tény, hogy a kémia nem tartozik az igazán közkedvelt tantárgyak közé az általános iskolában. Ennek okaként gyakran a tárgy elvontságát, nehezen megközelíthetőségét említik meg. Ezért nekünk kémia tanároknak fokozottan szem előtt kell tartanunk a szemléltetést, és ezzel párhuzamosan az aktivizálás gyakorlatát. A rugalmas, jó szervezőképességgel rendelkező tanár képes arra, hogy a pedagógiai célok függvényében a számítógépet a kémia tanítás megszokott eszközrendszerébe beillesztve alkalmazza a kémia órán. W. Fuchs szerint „a tanulás feladatát a pedagógus nem veheti le senki válláról: tanulni mindig magának a tanulónak kell.” A pedagógus szerepe a tanulás tartalmi, tárgyi feltételeinek biztosítása oly módon, hogy minden gyerek megtalálja a számára legkedvezőbb tanulási módszert.
Igyekeztem és ma is igyekszem kihasználni azt a tényt, hogy a számítógép alkalmazása növelte a tanulók vonzódását a tantárgyam – a kémia iránt. Rövid idő alatt lehetett észlelni, - pontosan a tanulók nagyfokú érdeklődése miatt- hogy az oktatási folyamat hatékonysága növelhető a számítógépes programok, és az Internetes órák segítségével.
Nem elhanyagolható az a tapasztalat sem, hogy ezek az órák tágítják a tanulók látókörét, javítják kreatív gondolkodási képességüket.
Tanulóink körében nagy népszerűségnek örvend a számítógépes kémia óra. Bizonyítja ezt a tanulók véleménye is.
Szereted-e a számítógépes kémia órát és miért? – tettem fel a kérdést.
A válaszokból néhányat megemlítek.
- Modellezni szeretek, mert úgy fel van nagyítva a molekula, hogy megfigyelhetem az atomok helyzetét.
- Nagyon jó, ha gépen figyeljük a kísérleteket, mert jól megfigyelhetjük az anyagokat, de nem kell belélegezni a mérges gázokat.
- Az Internetet szeretem, mert ez egy új lehetőség a tanulásra.
Az informatikai eszközökkel segített oktatás tapasztalatai:
A tanulók szemszögéből:
A tanulók minden újszerű dologért lelkesednek, ám az esetek többségében a lelkesedés gyorsan alább hagy, amikor kitartásra, akaraterőre volna szükség.
Ám a számítógéppel segített oktatás erre rácáfolt. Úgy érzem, rátaláltunk egy olyan motivációs lehetőségre, amely a programban résztvevő gyermekeken túl komplex módon kihatott az iskola valamennyi tanulójára is.
- Nem szeretnék túlzásokba esni, de tényként kell megállapítani, hogy javult a tanulói magatartás, tanórai fegyelem.
- Áttörő változtatást jelent, hogy a közömbös, vállhúzogatós „nem érdekel” hozzáállást felváltotta a tanulói kíváncsiság, érdeklődés, sőt kezd kialakulni egyfajta egészséges versenyszellem is.
A gyenge képességű tanulók esetében szembetűnőbb a változás, főleg az önálló munkát tekintve, nincs kire számítson, csak magában bízhat. Náluk határozottan érzékelhető, hogy magabiztosabbakká váltak, megnőtt az önbecsülésük, akár a számítógép általi dicséretet követően, akár az önálló munkában elért sikereik okán.
Mit mondanak a gyermekek a számítógéppel segített oktatásról?
- Nagyon jók ezek az órák, de még jobb lenne, ha több ilyen óra lenne..
- Nekem nincs olyan dolog, amit nem szeretek a számítógéppel megtartott órákban.
- Itt olyasmik vannak az Interneten, amivel érdekesebb az óra menete.
- Szeretem ezeket az órákat, mert sokat segít a gép, és sokkal jobban van kedvem
- Hogyha más órákon is használhatnánk a gépeket, jobban szeretnék iskolába járni,
mert a gyerekek jobban szeretik, ha új dolgokat tanulnak.
A pedagógus szemszögéből:
Ha óriási jelentőségű, hogy a tanulók érdeklődését és tartós figyelmét sikerült elérni, óriásinak nevezhető a pedagógusok szemlélet változása is.
A kutatás és annak sikerébe vetett bizalmunk olyan kreatív gondolkodást idézett elő, aminek máris konkrét eredményei vannak.
-A pedagógusok nyitottak, ismereteik gazdagodtak, magabiztosan használják az IKT
módszereket
- A programban résztvevő mentorok segítségével a pedagógusok elkészítették vállalt tantárgyaikból a tanmeneteket, óravázlatokat.
- Az IKT módszerek alkalmazása során a tanár vezető szerepe koordináló-segítő szereppé alakult át. Előtérbe került a konkrét, személyre szabott segítség.
- A tanulói oldalról egyre inkább megjelenik a kíváncsiság, az érdeklődés, amit a pedagógus jól ki tud használni, a tudás átadására, illetve a tanulás segítésében.
Ma már ott tartunk, hogy 27 pedagógusból:
– 2 fő felsőfokú informatikai ismeretekkel
– 1 fő ECDL bizonyítvánnyal
– 7 fő ECDL START bizonyítvánnyal
– 5 fő 90 órás számítógépes alapismeretek tanfolyammal rendelkezik.
Mit mondanak a pedagógusok a számítógéppel segített oktatásról?
- A legfontosabb, hogy végre van valami, ami érdekli, leköti a gyerekeket, azokat is,
akiknek az értő olvasás nehézséget okoz.
- Segíti egyéni tanulásukat, hiszen az „én csinálom” örömét biztosítja.
- Lehetőség van mozgó modellek megjelenítésére, esetleg veszélyes kémiai kísérletek bemutatására, animációk alkalmazására.
- A tanulók között kialakult versenyszellem – igazi hajtóerőt jelent a tanulásban. (Sokszor a tanár kedvéért nem, de a számítógépnél a jó válaszadás érdekében hajlandóak a nyelvtankönyvet is visszalapozni.)
- A számítógép használata alaposabb előkészületet, több tudatos tervezőmunkát igényel.
- A résztvevő kollégákkal a kapcsolat szorosabbá, segítőbbé, szakmaiabbá vált.
- Minden munkatársam – örömét leli a munkájában, egyre több időt tölt a gép előtt.
Az intézmény szemszögéből:
- A legnagyobb pozitívum, hogy az intézményben elindult egy olyan folyamat, amely közelebb visz az eredményes működéshez.
- Eredménynek értékelem, hogy a jó közösségi szellem tovább javult, a kollégák egymás közötti kapcsolatára jellemző a másik segítése
- A tárgyi eszközökkel való ellátottság is nagy hozadéka a programnak. Számítógépeket, digitális fényképezőgépet, fotónyomtatót, oktató programokat kaptunk.
- A programban résztvevő iskolák pályázatot nyújtottunk be az Információs technológia az általános iskolákban című pályázat két kiírására is.
A pedagógus továbbképzés projektben hét iskolával közösen konzorciumban pályáztunk, melynek célkitűzése: Pedagógus továbbképzések szervezése a hét település iskoláiban dolgozók részére 2 helyszínen: Forrón és az Ózd-Sajóvárkonyi ÁMK-ban.
Legnagyobb óraszámban alapfokú informatikai ismeretek és a prezentáció készítés rejtelmeivel ismerkedtek nevelőink. Számukra a képzéseket az ISZE szakemberei tartották, kollégáim nagy megelégedésére. Munkájukat türelem, nagy felkészültség, alaposság, jó előadókészség, lelkiismeretesség jellemezte. A visszajelző lapokon sokszor szerepeltek az alábbi észrevételek:
- Csak így tovább
- Jó hogy segítőkész vagy, sikerült megszerettetni velem a számítógépet!
- Valamilyen formában folytassuk az Internetezést és az együttmunkálkodást
Munkájukat ezúton én is megköszönöm.
Oktatási épületek felújítása, IKT berendezések és eszközök beszerzése projekt keretében az iskola udvarán üresen álló szolgálati lakás teljes rekonstrukciójával IKT eszközrendszer fogadására alkalmas modern informatikai oktatási bázist hozunk létre, ahová közel 1 millió Ft-ért vásároltunk oktatószoftvereket. A pályázat keretében beszerzésre került 22 munkaállomás, 1 szervergép, 2 laptop, 3 db lézer nyomtató, 2 digitális fényképezőgép, 1 projektor, 1 digitális kamera, 1 fénymásoló, 1 írásvetítő, 1 fax.
2005. október elején a HEFOP/2005/3.1.3 című pályázati felhívására készítettük el pályázati anyagunkat. A pályázat célja: felkészítés a kompetencia alapú oktatásra.
Eddig végzett munka tapasztalatai:
Az órák tervezésénél elsődleges feladatunk volt, hogy előmozdítsuk gyermekeink tanulás iránti pozitív beállítódását, amelynek következtében fokozatosan válhatnak eredmény centrikussá és sikerorientálttá.
- Tapasztalataink szerint a számítógép, mint eszköz jól beépíthető és sikeresen alkalmazható választott tantárgyaink tanításában.
- A diákok szívesen vettek és vesznek részt a számítógépteremben tartott órákon, ahol elsajátították az informatikai alapismereteket, megtanulták a gép és a szoftverek kezelését, használatát, az Interneten való böngészést.
- A kezdeti nehézségeken túljutva lelkesen dolgoznak, ki-ki a saját tempójában haladhat. Természetesen a gyengébben haladóknak szükségük van tanári segítségre is. A lassabban dolgozóknál tapasztaljuk, hogy tempójuk gyorsul, kezdenek felzárkózni társaikhoz.
- Fontos, hogy tanítványainknak legyen sikerélménye, örüljenek a feladatok jó megoldásainak, melyek serkentik őket a még jobb teljesítmény nyújtására.
- Az érdekes feladatok, az együttdolgozás lelkesíti a tanulót és a tanárt is.
- Ezeken az órákon a tanulók úgymond saját magukat kényszerítik a fegyelmezett munkavégzésre, mert ennek hiányában lemaradnak társaiktól, nem tudják megoldani feladataikat.
- Az Internet és az oktatóprogramok megismerése, illetve az órákon használt Webes tananyagok, melyek látványosak, interaktívak, felkeltik a gyerekek érdeklődését, így a tanulás nem kényszer, hanem belső motivációvá kezd átalakulni.
- A gyermekek a tanórákon kívül délutánonként önállóan az osztálytermükben tanári felügyelet nélkül használják a gépeket. Eredmény, hogy csak egy gépen kellett eddig az operációs rendszert újratelepíteni.
- Az IKT eszközök használatának tudom be azt a tényt is, hogy a két hetedik osztályban egy tanulóra eső hiányzás 1,7 nappal csökkent az előző tanévhez képest.
- De nemcsak a tanulóink körében tapasztaltunk pozitív változást, hanem kollégáink körében is. A programban résztvevő nevelők más óráikon is alkalmazzák a számítógépet. Nyelvszakos pedagógusaink angol és német szakkört már szívesen tartanak a gépteremben.
Összegezve:
Eddigi tapasztalataink alapján elmondhatjuk, az IKT eszközök használata a tanítási órákon biztató jeleket mutat. Tanulóink kedvet kaptak a számítógéppel tartott órákhoz, ami a további munkájukhoz erős motivációt jelent, a tankönyvnél hatékonyabban segíti az egyéni tanulást.
Javult a tanulók munkához való hozzáállása és ez tanulmányi eredményükben is tükröződik.
Fontos ez azért, mert nap, mint nap egyre többet hallunk az úgynevezett „digitális írástudás” szükségességéről, amelynek elsajátítását már fiatal korban el kell kezdeni.
Mondandóm egyik lényeges pontjának tartom, hogy bemutassam nevelő-oktató munkánk azon részét, amelyben tanulóink esélyeit szeretnénk növelni, hogy boldog és sikeres az életben helytálló felnőttekké váljanak.
Mindezeket nem tudtuk volna megvalósítani szakmai és anyagi támogatók nélkül. Elképzeléseink és a segítőszándék úgy érzem gyümölcsözően talált egymásra a bemutatott projektekben.
Továbbra is örömmel veszünk és remélünk támogatást, mert meggyőződésünk: Ha halmozott a hátrány, halmozottnak kell lenni a segítségnek is!
S végül szeretnék köszönetet mondani és hálámat kifejezni mindazoknak, akik segítésükkel, biztató, segítő szavaikkal hozzájárultak munkánk sikereihez.
Megkülönböztetett tisztelettel dr. Kárpáti Andreának, a kutatás vezetőjének,
Kormos Dénes alelnök úrnak,
dr. Vida Józsefné, Incinek mondunk köszönetet.
2005. november 22.